A munkavédelem egyik alappillére a fejvédelem, különösen olyan munkaterületeken, ahol fennáll a leeső tárgyak, beütődések vagy egyéb fejre ható veszélyek kockázata. Magyarországon a munkavédelmi törvények és rendeletek világosan szabályozzák, mikor és milyen körülmények között kötelező a védősisak viselése.
A legfontosabb hivatkozási alap a 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, amely kimondja, hogy a munkáltató köteles biztosítani a munkavállaló testi épségének megóvását, és ennek része az egyéni védőeszközök – így a védősisak – biztosítása is. Emellett a 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet részletezi, hogy a fejvédelem szükséges minden olyan munkahelyen, ahol a dolgozókat mechanikai hatások (leeső, lendülő vagy mozgó tárgyak) érhetik a fejükön.
Ilyen környezet lehet például az építőipar, a fakitermelés, az ipari raktározás vagy akár a magasban végzett szerelési munkák. Ezeken a helyszíneken a védősisak nem opcionális: az ellenőrző hatóságok (pl. munkavédelmi felügyelet) komoly bírsággal sújthatják a munkáltatót, ha a fejvédelem hiánya vagy hiányossága bizonyítható.
A szabványok is fontos szerepet kapnak: az EN 397 szabvány határozza meg az ipari védősisakok követelményeit, így minden munkára kiadott védősisaknak meg kell felelnie ezeknek az előírásoknak. A szabványok betartása nemcsak jogi, hanem életvédelmi kérdés is, hiszen egy megfelelően kialakított sisak akár halálos sérülésektől is megóvhat.
A fejvédelem tehát nemcsak ajánlott, hanem jogilag kötelező bizonyos munkakörnyezetekben. A munkáltató felelőssége, hogy ezt biztosítsa, a munkavállalóé pedig az, hogy használja. A szabályozás nem csupán formalitás, hanem a biztonság záloga.